Egy IBM PC teljes�tm�ny�nek egyik legf�bb meghat�roz�ja a b�v�t� busz t�pusa. A busz t�pusa ugyanis a t�bbi er�forr�s ki�p�tetts�g�t is meghat�rozza. Az IBM PC alaplapokat az alkalmazott busz szerint csoportos�tva ismertetj�k. Az alaplapokon t�bb r�szegys�g tal�lhat�: a processzor egys�g, a direkt mem�ria el�r�s vez�rl� (DMA), a megszak�t�s vez�rl�� a mem�ria egys�g �s vez�rl�je, az id�z�t� egys�g, az alaplap parancs- �s �llapotregiszterei, az el�lap �s hangsz�r� illeszt� egys�gek, a billenty�zet illeszt�. A processzor egys�g a f�processzort �s az aritmetikai koprocesszort tartalmazza. A koprocesszornak alkalmazkodnia kell a f�processzor t�pus�hoz �s sebess�g�hez. A legismertebb processzorokat az INTEL, WEITEK, CIRIX �s az AMD k�sz�ti. Az ut�bbi h�rom c�g �ltal gy�rtott v�ltozatok olcs�bbak, mint az eredeti INTEL gy�rtm�ny�ak. E v�ltozatok egy r�sze l�bkompatibilis, m�sik r�sz�k egyedi tokoz�s�. Egyes alaplapok t�bb t�pus felhaszn�l�s�t is lehet�v� teszik. A felhaszn�lhat� koprocesszor t�pus�t az adott adatlap dokument�ci�j�ban tal�lhatjuk meg. A be�p�t�sn�l nagy k�r�ltekint�sre van sz�ks�g, mert nem csak a koprocesszort, hanem az alaplapot is k�nnyen t�nkretehetj�k. �gyelni kell a helyes poz�cion�l�sra �s a t�pusnak megfelel� be�ltet�sre. R�gebbi t�pus� alaplapokat a koprocesszor be�ltet�se ut�n m�g konfigur�lni is kell. A jumper sorsz�m�t, elhelyezked�s�t a dokument�ci� tartalmazza. Az �jabb t�pusokn�l elegend� a CMOS mem�ria be�ll�t�sa. Mindk�t esetben a CMOS mem�ri�t a be�p�tett koprocesszor t�pus�nak megfelel�en be kell �ll�tani. Az �jabb fejleszt�s� alaplapokon �ltal�ban k�t sebess�g �ll�that�, de egyes t�pusokon (pl.: HP VECTRA) a sebess�g tetsz�leges �rt�kre cs�kkenthet�. A r�gebbi alaplapokon az egyes funkci�kat k�l�n �ramk�r�k val�s�tott�k meg, a mai t�pusokon egy VLSI elemmel a teljes AT fel�p�thet�. A VLSI elemen k�v�l csak a processzorokat, mem�ri�kat �s a billenty�zet illeszt�t tal�lhatjuk meg. Minden PC v�ltozatn�l az I8237A direkt mem�ria el�r�s vez�rl�t, vez�rl�ket, vagy azok tov�bbfejlesztett v�ltozat�t alkalmazz�k. Egy vez�rl� 4 csatorna kialak�t�s�t teszi lehet�v�. XT v�ltozatokon 4, AT-ken 8 csatorn�t haszn�lhatunk fel. A megszak�t�s vez�rl�k az I8237A t�pusok, vagy azzal kompatibilis �ramk�r�k, �ramk�rr�szletek. XT v�ltozatokon 8, AT-ken 15 megszak�t�si szint alak�that� ki. A legnagyobb fejl�d�st a mem�ria �s a mem�ria vez�rl� egys�gekn�l figyelhetj�k meg. Az eredeti XT �s AT alaplapok 256 - 512 Kb�jt mem�ria kialak�t�s�t tett�k lehet�v�, a megb�zhat�s�g n�vel�s�re parit�sv�delmet alkalmaztak. A v�delem kialak�t�s�t a sok mem�ria �ramk�r kialak�t�sa tette sz�ks�gess�. Hamarosan megjelentek azok a t�pusok is amelyek biztos�tott�k a 640 Kb�jt be�p�t�s�t, kezel�s�t. A felhaszn�lt mem�ri�k a 64 K*1, 256K*1 bites dinamikus mem�ri�k (4164,41256) voltak. A mem�ria �ramk�r�k fejl�d�s�vel el�sz�r a 4 bites t�pusok jelentek )41464, 414256) meg, felhaszn�l�sukkal a mem�ria tokok sz�m�t lehetett cs�kkenteni. A t�pusv�lt�ssal egyid�ben a kezelhet� mem�ria m�rete 1 Mb�jtra emelkedett, rohamosan terjedtek a kib�v�tett mem�ri�t kezel�, kihaszn�l� programok, az �rny�k RAM-ok kialak�t�sa, felhaszn�l�sa. K�s�bb, az 1 Mbites egys�gek megjelen�se ut�n nagyobb mem�ria kialak�t�sa is egyszer�v� v�lt. Gondot okozott, hogy a felhaszn�lt �ramk�r�k Dual In Line (DIL) tokoz�s�ak voltak, meglehet�sen nagy nyomtatott �ramk�ri fel�letet haszn�ltak fel. A kapacit�s tov�bbi n�vel�s�t, a felhaszn�lt nyomtatott �ramk�ri fel�let cs�kkent�s�t �j tokoz�sok bevezet�se lend�tette fel. A fel�letszerelt tokok �nmagukban nem bizonyultak el�g hat�konynak. Elterjed�s�ket a mem�ria modulok kialak�t�sa, elterjed�se tette t�megess�. K�tf�le v�ltozatuk terjedt el, a t�s kivezet�s� (SIP) �s az �lcsatlakoz�s (SIMM). A modulokat 256 K*9, 1 M*9, 4M*9 bit kapacit�ssal hozz�k forgalomba. A 32 bites mikroprocesszorok felhaszn�l�sa m�s szervez�s� modulok kialak�t�s�t hozta, megjelentek az 1 M*36, 4 M*36, 8 M*36 bites v�ltozatok is. A mai korszer� alaplapokon 32,64 Mb�jt mem�ria is kialak�that�, h�tt�rbe szor�tva a mem�rian�vel� k�rty�k felhaszn�l�s�t. A mem�ria kapacit�s�n k�v�l nagyon fontos az el�rhet� sebess�g is. LSI vez�rl�kkel lapc�mz�ses �s �tlapolt m�k�d�s is megval�s�that�. Egyes alaplap t�pusokn�l gyors statikus �ramk�r�kkel 64, 256 Kb�jt kapacit�s� program gyors�t� mem�ri�t (CACHE) is kialak�thatunk. Processzor Kooprocesszor RAM �ra Landmark iComp D+P Mhz CPU FPU 8088 8087 8+1 80286 80287 16+2 12 15.4 11.0 80386SX 80387SX 16+2 16 16.5 50.9 28 80486SLX 80387SX 16+2 80386DX 80387DX 32+4 33 50.9 122.2 68 80486SX 80487SX 32+4 33 111.3 282.9 136 80486SX2 80487SX2 32+4 80486DLC 80387DX 32+4 40 108.3 150.3 80486DX Be�p�tve 32+4 33 111.3 282.9 166 80486DX2 Be�p�tve 32+4 66 216.9 538.7 297 80486DX4 Be�p�tve 32+4 100 417.8 PENTIUM Be�p�tve 64+8 567 A felhaszn�l�i �s a rendszer bels� id�z�t�si funkci�it az I 8253 vagy I 8254 t�pus� id�z�t� egys�ggel, vagy azzal kompatibilis egys�gekkel val�s�tj�k meg. Az Eisa buszra �p�l� alaplapok kiv�tel�vel minden v�ltozaton h�rom csatorna haszn�lhat� fel. A nulladik csatorna az id� kisz�m�t�s�t, az els� a mem�ri�k friss�t�s�t vez�rli, a m�sodikkal a hangsz�r� vez�relhet�. Az alaplapon a mem�ria parit�s ellen�rz�se programozhat�an enged�lyezhet�, a hangsz�r� be- illetve kikapcsolhat�, lek�rdezhet� a parit�sellen�rz�s eredm�nye, a mem�ria friss�t�s ellen�rizhet�.